[Friss hozzászólások] [420-401] [400-381] [380-361] [360-341] [340-321] [320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
Drága Napsi!
Nagyon szépen köszönöm! :) |
Angyali mese
Kicsi angyal könnye pereg vigasztalja égi sereg. Elveszett a glóriája egyik felhőn sem találja.
Ezüst fényű, kicsi ékszer viselése sosem kényszer. Büszke volt rá nagyon-nagyon értéke nem kincs vagy vagyon.
Hold sugárból éjjel szőtte, szeretete fogta össze, fényét tiszta lelke adta. Vigyáz reá, megfogadta!
… és lám, mégis nyoma veszett! Szégyen, hogy mindez megesett! Hol lehet most?- kérdi ríva, társaira tekint sírva.
Kutat szemük messze nézőn, szól az egyik együtt érzőn: Talán leesett a Földre. Rosszul tetted a felhőre.
Kicsi angyal egyet gondol, megmenekül tán a gondtól, alászáll most, le a Földre, glóriáját megkeresse.
De a Földön merre, hova? Mennyit kell kóborolnia? Melyik utat is szeresse? Hagyja, hogy szíve vezesse!
Könnyem potyog, lábam fárad, nem láttad a glóriámat? Így kérdez meg minden embert, de glóriát senki nem lelt.
Lován léptet szelíd lovag, kész elűzni a gondokat. Vidám szívű, de magányos, ahogy ez már hagyományos.
Ha valaki sír, meghallja! Tudja, ezt Ő nem hagyhatja! Keresi, hogy hol segítsen, bánat már ne keserítsen!
Kicsi lány ül az út szélén, könnye csorog fehér ingén. Lehajol hát szelíd lovag: Meséld el a gondjaidat!
Angyal voltam fenn az égben, boldog voltam, vígan éltem. Minden bajtól védett… az ám… fejemen a szép glóriám!
Elveszett, most mit tehetek? Boldog most sosem lehetek? Hordjam folyton bánatomat? Nem látják már mosolyomat?
Szelíd lovag átöleli, simogatja, becézgeti: Ne sírj édes, kicsi angyal megbirkózunk minden bajjal!
Én megóvlak, megvédelek s nem kell más, csak szereteted. Lelked tiszta, láttam rögtön, boldog leszel itt a Földön!
Mosolyog már kicsi angyal, nem törődik már a bajjal. Kinek kell a glóriája, ha lovagját megtalálta?
A mesének ezzel vége, meghallgatni tán megérte. Ha jól figyelsz megtalálod sorok közt a tanulságot.
Kincseidet elvesztheted, de őrizd a szereteted!
Jó éjszakát kivánok!
Napsi |
Lukáts Márta A gyertya
Egyenesen, szilárdan áll, Fénylő szemmel fölfelé néz, Bár légköre olykor ködös, Sötét s nyomasztóan nehéz.
Ruhája tiszta és fehér, Nincs rajta semmi szenny, mocsok, S ha ráfröcskölnek is ilyet, Simaságáról lecsorog.
Meghittséget, szeretetet Serceg lágy-szelíden hangja, Akkor is, ha körülötte Ezt senki, senki sem tudja.
Önzetlenül ég, melegít, A sötétnek nincs itt helye, Hiszen, mint az igaz ember, Ő is fényre van teremtve.
Olykor küzd az áramlattal, És titokban sír talán, Mert néha sűrű cseppekben Folynak a könnyek oldalán.
Aztán ismét bíztat, hitre Serkent, szinte megnő lángja, Hogy rohamosan csökken, fogy, Sőt csonkig ég, nem is bánja.
Küldetését befejezte: Ő eltűnt, s csak azért égett, Hogy a kereső szívébe Fényt vigyen és melegséget.
Ahogy most nézem a gyertyát, Amint serkentően lobog, Vágy ébred bennem, s most én is Fényleni, égni akarok.
Hinteni a szeretetet Önzetlenül jónak, rossznak, Hogy méltó hirdetője legyek A közénk jött Megváltónak
Jó éjszakát kivánok! Napsi |
Kellemes hétvégét kívánok.
|
Kellemes hétvégét kívánok Nóri
Szőllősi Zoltán:
VADGALAMB
Fagyosan csikordul a tél, Kopasz platán ágai közt Éhes vadgalamb üldögél. Téli etetőben vidám verebek Mohón csipegetik a búzaszemeket. A galamb sóvárogva a szemeket nézi, S marad neki is?... Nagyon reméli!
|
Kellemes hétvégét kívánok.
|
Kellemes hétvégét kivánok! Örülök,hogy kitetted a képem!!Köszönöm!
Napsi |
Kellemes napot kívánok. Nóri |
Szia Mercedes! Először is köszönöm, hogy jártál nálam, és köszönöm a dícsérő szavakat! Eddig sajnos rossz volt a gépünk, de mostmár minden okés! (...ha minden igaz:)) Nagyon szép az oldalad! :) Ha kell valami a díszítéshez, nyugodtan hozd el!:) A banneromat is elhozhatod!:) A buttonodat, bannerodat, linkedet ki fogom tenni!:) Millió Pusza: kismvity |
Legyen nagyon kellemes napod.
|
Szép álmokat kívánok ! - csupi - :) |
Komáromi János:
szél a parkban
magányos pad kopott deszkái között földre hullanak az árván maradt percek elhagyott park barna levelei közül égre lobbannak a soha meg nem írt versek
mennyi szó száradt el itt, a lombok alatt mennyi vágy, szerelem és világmegváltó gondolat
mint végtelen tenger úgy zúg most a szél azt hinné az ember hogy hozzá beszél
fülekbe suttog, búg, süvölt hajakat cibál keményen mint vad szerető, ha nem tud úrrá lenni a szenvedélyen
titkokat sodor, felfed és újra eltemet majd mint sikoltást pendíti fülembe nevedet
mintha sápadt álmok elhaló sóhajok laknának láthatatlan szárnyai alatt mintha elhozná üres terek végtelen mélyéről elfeledett múltamat
|
SZERETETTEL ÖLEL MARGÓ.LEGYEN VIDÁM NAPOD!
: |
Mikor oly gyorsan szaladsz, hogy valahová elérj, Észre sem veszed az út örömét. Mikor egész nap csak rohansz s aggódsz, Olyan ez, mint egy kibontatlan ajándék.. melyet eldobsz szinte egy perc alatt. Az Élet nem versenyfutás Lassíts, ne szaladj oly gyorsan Halld meg a zenét Mielőtt a dal elillan.
Szeretettel:Napsi
ui.:az oldalamon a változást amit látsz,mindent Én csinálok.A ejléc még alkotás alatt van.Köszönöm a icséretet. |
SZÉP ESTÉT .PUSZI MARGÓ
V endégvárás
Jöjj el hozzám hétfőn, De ne gyere későn!
Jöjj el hozzám kedden, Hadd nőjön a kedvem!
Jöjj el hozzám szerdán, Kopogtass a meggyfán!
Csütörtökön jönnél, Tán még itthon lelnél.
Pénteken a kedvem Szétgurul a kertben.
Szombaton, barátom, A világot járom.
Vasárnap, vasárnap Engemet is várnak.
|
: Tarka cica, fehér cica
Tarka cica, Fehér cica, jaj! Meglátta, hogy Kemencén a vaj.
Tarka cica, Fehér cica Egyet ugrott, haj! S nyelve hegyén Elolvadt a vaj.
A gazdasszony Haragjában Seprűt fogott, hej! S kopogott a fehér cica, Tarka cicafej |
[Friss hozzászólások] [420-401] [400-381] [380-361] [360-341] [340-321] [320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
|